Hiába főzök már évek óta, hatalmas izgalmat jelentett az első vacsorák elkészítse fizető vendégek számára. Mert nyilván egész más Jürgennek, a családnak vagy barátoknak főzni, hisz ha valami nem úgy sikerül, mondhatja az ember, hogy ez van, most sósan/odakapva/csúnya külsővel eszitek. De egy ilyet mégse ereszthet meg az ember egy vendégnek, aki fizet érte, és nyilván mivel étteremben eszik, éttermi színvonalat is vár el....Így az első itteni főzéseim erős lámpalázzal zajlottak, és hiába álltam neki mindig időben, vacsoraidő előtt egy órával mindig úgy éreztem, nem leszek kész, és kétségbeesetten kiabáltam Jürgennek, azonnal jöjjön segíteni, és dolgozzon a kezem alá.
Természetesen mindig elkészültünk időben, és nem volt semmi gond, de a konyha a főzések végeztével inkább csatatérre emlékeztettek, mint egy HACCP-t betartó három csillagos szálloda konyhájára....minden létező lábost, keverőkanalat felhasználtam a főzéshez, és esélyem se volt úgy indítani a vacsoráztatást, hogy már nagyjából rend legyen a konyhában.
Néhány alkalom után aztán sikerült belejönnöm jobban ebbe is, és eljutnom oda, hogy legyen időm rendbe vágna a konyha nagy részét, mire oda jutunk, hogy jönnek elő a tiszta dolgok (vendégek tányérai).
Jürgennel is össze kellett szoknunk, hisz nekem nagyon rossz volt, hogy nem tudtam, mi zajlik kint, ki hol tart az adott étel elfogyasztásával, mikor kellene elkezdenem a következő fogás tálalásának előkészítését. De Jürgennel kis idő után jól megtanultunk összedolgozni, mindig jött szólni, hogy lassan végeznek az adott asztalnál, aztán, hogy kész vannak, megy leszedni. Így én is tudtam, mikor mit csináljak, és a kezdeti feszült konyhai menet harmonikus és összehangolt munkafolyamattá vált.
Mivel a vacsora ideje alatt én egyáltalán nem találkozom a vendégekkel, természetesen nagyon érdekel mindig, hogy a főztömnek sikere volt e. Persze a visszaérkező üres tányérok is sokat elárulnak, de az jelenthet pusztán csak farkas éhséget is. Így ahányszor behozza kintről a tányérokat Jürgen, kíváncsian várom, mit mond, mit mondtak a vendégek, amikor leszedte az asztalukat. Szerencsére az általános megköszönésen túl sokszor tesznek hozzá valami kedves extra dicséretet is, így főzési kedvem töretlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése