2011. június 27., hétfő

Kiköltöztünk

Sose gondoltam volna, hogy egy 50 m2-es lakás felszámolása ekkora meló. Jó pár napot idénybe vett, hogy minden cuccunkat szépen bedobozoljuk, feliratozzuk, és a megfelelő helyre szállítsuk. Mert volt, ami Fehérvárra került, volt ami Jürgen szüleihez, és természetesen volt egy jó adag cucc, ami költözött ki velünk. Hozzáteszem, élveztem a cuccok rendszerezését, mit hova és hogyan kellene dolgot, de azért néhány nap után már kezdett idegesítő lenni, hogy a lakásban egyre több cucc van elöl, és valahogy nem fogy a mennyiségük.

A csomagolás egy jó részét Jürgen söröskorsó-gyűjteményének egyesével történő, megfelelő biztonsági előírásokat követő elpakolása jelentette. De a lényeg, mind megúszta épségben az utazást :)

Jürgen: Szőri cica sokat tudna mesélni arról, hogy milyen szinten voltunk megpakolva, ízelítőképpen annyi, hogy mellettem az anyósülésen egy gigantikus szennyesláda volt leszíjazva, illetve 2 dísznövény is utazott még, amelyek közül az egyik egész úton az arcomat cirógatta (jukka, ha ez mond valakinek valamit...), a másiknak a leveleit pedig ki kellett kötözni, hogy kilássak a jobb oldali tükörben. Heidi orchideája viszont egyetlen sziromveszteség nélkül átvészelte az utat, úgyhogy alapvetően sikerrel vettük ezt az akadályt.

Este 9 körül megkaptunk a Trofana kulcsait, és ezzel biztossá vált, hogy Tirolba költöztünk.


2011. június 18., szombat

Trofanaaaa

Persze a hozzánk közelállók nagy vonalakban tudták, hogy mit is tervezünk, azonban amikor már kezdtek komolyra fordulni a dolgok a Trofanaval, kínosan ügyeltünk rá, hogy minimálisan beszéljünk róla másokkal, babonából nem szerettük volna elkiabálni a dolgot, mániás, mindent lekopogunk dolgunk erre az időszakra datálódik, és azóta is töretlenül tart. Így az utolsó hetekben/hónapokban tiroli terveinkre vonatkozó kérdéseket igyekeztünk rövidre zárni, és valami bugyuta válasszal mielőbb lezárni a témát.

Nyomasztó volt, hogy nem beszélhettünk a minket körülvevő izgalomról, így remek volt, amikor végre megoszthattuk, és részletesen elmondhattuk a barátainknak mi is történt most velünk. Álmunk egy része megvalósult, és ez nagyon jó érzés!

És persze a barátok a megfelelő búcsúról is gondoskodtak, egy remek estét töltöttünk együtt a Margit szigeten.