Történt ugyanis, hogy egy februári estén az egyik kedves vendégünk puszta jóindulatból jelezte nekünk, hogy a TV-ben a bal felső sarokban kb. 20 percenként megjelenik egy kis kiírás, hogy április 30-tól lekapcsolják az analóg TV adást, és helyette csak digitális adás lesz. Mivel mi korábban egyáltalán nem néztünk itt TV-t ezért ez számunkra egyáltalán nem tűnt fel. A vendég azonban azonnal meg is nyugtatott, hogy ez nem egy különösebben nagy dolog, csak kell venni egy kis készüléket a TV mellé, ami fogja majd a jelet, azt’ meg is van oldva. Mivel (akkor még) nem értettem hozzá, nem is különösebben idegesített a dolog.
Előrelátó vállalkozóként egy hevenyészett haditervet azért összedobtam: megkérdezem a témában a tulajt, meg pár havert, és ez alapján biztos elég fain csávó leszek a probléma megoldásához
- a tulajt, mert hát mégiscsak övé ház, meg itt él, ahol ez az egész történik, akkor nyilván simán megmondja a frankót
- Gurigát, mert egyrészt ugyanúgy gépésznek tanult, mint jómagam, másrészt meg mert atomerőműveket épít…..márpedig az kurva bonyolult, és ha ő ilyet tud, akkor egy digitális tévéizé nyilván nem okoz neki gondot (ennyi erővel arra is megkérhetném, hogy ültesse át a májamat, elvégre ránézésre az is elég bonyolult…de ezeknek az összefüggéseknek és össze nem függéseknek a megértéséhez idő kell, meg kell érni hozzájuk, ez valójában nem evidencia)
- BP-t, mert ő újra tud installálni egy számítógépet…márpedig az ugyanúgy digitális, mint az új tévéadás
- és végül, de nem utolsó sorban Donaldot, mert ő meg autó-hifiket gyárt (gondolom ez alapján nem igényel magyarázatot miért hittem vakon benne…)
Na most akkor összefoglalom mennyivel lettem okosabb az első három személy (akik köre még a Boingeket építő PéZsével is kibővült) tanácsait követően:…
Fájdalmas a felismerés: a tulaj egy helyi parasztgyerek, akinek szállodája és lámája is van, de nem véletlenül nincs digitális tévéje; az atomerőmű nem TV, de, ami még megdöbbentőbb valószínűleg nem is máj; az informatikusok pedig ugyanúgy nem TV-szerelők, mint ahogy az állatpreparátor sem kárpitos.
Donald esete viszont más volt. Ő jó vakvezető módjára megfogta az ember kezét a sötét kamrában, és leültette a sarokba, mielőtt az leveri a polcról az összes ringlóbefőttet. A kiutat ő sem ismerte, de annyit tudott, hogy a sötétben segítségért kell kiabálni és nem addig tapogatózni, amíg bele nem nyúlsz a konnektorba. A lényeg tehát, hogy végre használható információkkal bővültek ismereteim, és ezen a ponton össze is foglalnám, hogy mit tudtam meg eddig:
- a tetőn van egy antenna: nagy, kerek tányér (nem röhög, fogadjunk, hogy eddig te is csak a falból kijövő zsineget rádugtad a plazmára, aztán eszelősen nyomtad a csanel gombot). Az olyan okos, hogy érti a digitális jelet.
- a tányéron van egy basz (a nevét még nem tudtam, ezért ezen a ponton még nevezzük így)
- a baszból kijön 4 kábel (tudom, mert megszámoltam, ráadásul tudatlan, ámde abban felkészült emberként még a baszt is lefotóztam, hátha jó lesz még majd valamire)
- a 4 kábelből 1 kapásból el is tűnik, amint átjön a tetőn, 3 viszont bejön a padlásra
- abból 2 az csak úgy fityeg szabadon, ami azért jó, mert így azokkal majd biztosan lehet kezdeni valamit
- 1 pedig bele van dugva egy másik kábel végébe, ami aztán lekacskaringózik valamelyik szobához
És ezen a ponton kell megismerkednünk az analóg tévékhez tartozó rendszerrel…mert az külön rendszer másik antennával, más kábelekkel. Tehát:
- ott az antennából 2 kábel jön ki, majd be a padlásra, ahol belemennek egy elosztóba
- az elosztóból kijön egy kábel
- az egy kábel belemegy egy újabb elosztóba, amiből kijön 3 kábel
- a 3 kábel külön-külön belemegy 3 újabb elosztóba, és ezek mindegyikéből kijön 6-6 kábel….ez így összesen 18, és ez még csak alsó tagozatos matek
- a 18 kábel eltűnik a padlás padlójában, majd a szobákban kibukkan a TV mögött a falból
- na az a rész, amikor a 2 kábelből lesz 1, aztán meg 3, aztán meg 18…na ott van a kurva nagy trükk. És valami hasonlót kell nekem csinálnom a digitális antennából kijövő 2 (vagy 3 vagy 4) kábellel ahhoz, hogy itt tévé legyen. A kulcsszó pedig MULTISWITSCH.
És ezen a ponton a naivak örvendeznek vala! Hiszen az interneten biztos lehet venni multiswitchet is, akkor pedig meg vagyunk mentve!!! Gyors egyeztetés az erőműves haverral, aki igaz barátként még egy a témában jártas kollégát is megkérdezett arról, hogy vajon milyen multiswitchet (a továbbiakba: msw) is kell nekem vennem a boldogsághoz, és nemsokára meg is érkezett a link: ezt kell megvenni, ez a tuti. A nagy boldogságba azért némi keserédesség is keveredik (tudod, mint amikor sírás közben oda hátra, valahova a torkod mélyére lecsorog a takony, és ha belegondolsz, akkor végülis ez undorító, de aztán szinte gondolkodás nélkül lenyeled és gyorsan túl is vagy rajta), mert ennek a msw-nek csak 6 kimenete van, nekem pedig 17 szobába kell az adás. De sebaj, ezen a vonalon elindulva már biztos rálelek az igazira. És valóban találok olyat, aminek 24 kimenete van….úgy 400-500 euró között, és már másként is néz ki, mert ezt konnektorba is kell dugni. Ez pedig nekem nagyon új infó, eddig ilyen nem volt. Ez a konnektorozás rohadtul drága mulatságnak tűnik, ezért nagyon erősen koncentrálok arra, hogy nekem a konnektor nélküli is elég legyen. Ezen a ponton viszont elakadás van, senkinek fogalma sincsen mi az istennek kell ezt a konnektorba dugni, és akkor most kell-e az nekem, vagy nem!? Egy osztrák telefonszerelő, aki véletlenül erre járt azt tanácsolta, hogy inkább vegyem a konnektorosat, abból baj nem lehet…de szerintem meg először verje el magának csalánnal, aztán megbeszéljük, hogy az enyémről is lehet-e szó.
Szóval elakadás van. Az egyetlen halvány reménysugár a hazalátogatásunk kapcsán csillan fel, Donald ugyanis megadta egy szakbolt címét, ahol szerinte majd tudnak segíteni, mert ott tényleg értenek hozzá. És tényleg értettek hozzá…majdnem tökéletesen.
Belépek a boltba, fiatal, kedves hölgy a pult túlfelén, kérdezi, hogy miben segíthet. Mondom, hogy ebben és ebben a témában technikai segítségre lenne szükségem, majd pillanatnyi hatásszünetet tartok, felkínálva a lehetőséget, hogy közbevágjon és valami hátsó szobából előhúzzon egy középkorú, enyhén kopaszodó szakit, picike csavarhúzóval a kezében és az orrhegyéig letolt szemüveggel. Ám ő csak áll és vár, én pedig átlátom a helyzetet: ő fog segíteni. Kicsit félénken, de vázolom a témát és rávilágítok azokra a pontokra (vagy inkább halmazokra), ahol tök hülye vagyok. Meglepetésemre magabiztos válasz következik, amiből az alábbi információkra teszek szert:
- az antenna a tetőn az fasza
- a basz, ami rajta van az az LNB
- az LNB-ből kijövő 4 kábelt kell bedugnom a msw-be
- amiből viszont nekik nincsen olyan sok kimenetes, mint ami nekünk kell, viszont megadja a nagykereskedés elérhetőségét, ahol esetleg tudok ilyet venni
- a szobában a TV melletti készülék az a receiver, és abból nekem minden TV mellé kell egyet tenni (árat is adott rá, de nem voltam eldurranva a boldogságtól), a falból kijövő kábel megy a receiverbe, abból pedig egy másik kábel a TV-be
- és ezek után már csak a receiver használati útmutatója alapján be kell hangolni a csatornákat, és már mehet is a Futrinka Strasse
A tudással tehát felvérteződtem, bár még hitetlenkedve állok a tény előtt, hogy egy korombeli hölgy mondta meg a frankót. Mindegy, vérszagot fogtam, gyerünk anyagbeszerzésre a nagykerhez. És nem is kell csalódnom, a nagyker irodájába belépve teljesen meggyőző rajzokkal, vitrinben lévő eszközökkel és szimbólumokkal találkozom: egy nagy rajz, amin egy kurva nagy műhold van, meg még a Föld is; egy másik valami kapcsolási rajzszerűséggel (lám-lám, hasznosulni látszik az a 3 hónapos holland nyelvkurzus a Műszaki Egyetemen, felismerek egy kapcsolási rajzot), rajta betűkkel és számokkal, amelyek közül nem egy még az X-dikenre is van emelve; a polcon minden designt és szépséget nélkülöző, ám rendkívül bonyolultnak tűnő eszközök rengeteg kábellel és csatalkozóval...hát igen, ezek itt nem szaroznak, szerintem még a villanyborotvámmal is felmennek a YouTube-ra, ha arról van szó. A muszlim zarándok lábai végre Mekka utcáit róják.
A fogadtatás kedves, egy kis türelmet kérnek, amíg jön a szakértő. Ez is nagyszerű, olyan embert küldenek, akire várni kell, mert elfoglalt, mert rá sok helyen szükség van, és nem azért áll a pultban, hogy köszönjön...ő lesz az, akire megéri várni, aki tudja melyik a jó kapcsoló, mit kell a konnektorba dugni és egyáltalán mi az az áram. Mert könyörgöm, mi a fasz az az áram??? Sok kábel a falban, és ne érj hozzá. De ha hozzáérsz, akkor az miért ráz? Miért pont ráz? Miért nem gáncsol el, vagy okoz gyomorrontást vagy változtat Justin Bieberré? Az is mind rossz. Van egy csomó másik fémkábel a falon kívül, amihez ha hozzáérsz, akkor nem történik semmi. De akkor mi a különbség a kettő között? Mi az hogy áram!? És ha már itt tartunk, mi az hogy telefon? Én itt beszélek, te meg ott hallod...de hogyan bazdmeg!??? Régen még legalább volt köztünk valami kegyetlen hosszú kábel (benne talán áram???), de most már semmi, csak a levegő!! Azt mondják, hogy frekvencia, meg rezgés és akkor az átmegy......de abból, hogy a levegő rezeg miért lesz hang meg kép ott? Ennyi erővel nyáron a Hortobágy mér nem lesz egy kibaszott nagy plazmatévé??? – sok minden kavarog a fejemben, amiknek tudom, hogy nem jó a mélyére ásni, mert ott csak a téboly és az őrület lakozik. Jobb lesz, ha most türelmesen várok...nekem csak jobb lehet. És hamarosan meg is érkezik az ember, aki már ivott az elektronika szent gráljából, aki már tudja mit ráz az áram. Kedvesen és hosszan magyaráz, miközben telerajzol 2 A4-es lapot. Figyelmességét és segítőkészségét mi sem mutatja jobban, hogy mindig csak annyit mond, amennyit tudnom kell a továbblépéshez, pl.: „Azt a fehér kábelt, ami a tetőről jön és az van ráírva, hogy HV, azt dugd bele a szürke dobozba, itt.” – semmi szemfényvesztés, látszik látott már embert az irodán kívül is...tisztában van vele, hogy nagyon egyszerű az agyu(n)k.
Sok mindenben megerősítette egyébként a hölgy elméleteit a szakboltból, de ő azt is elmondta, hogy miben tévedett a lány – ez már zsenit kíván. A konklúzió tehát, hogy a tetőn az antennára felerősített LNB-t ki kell cserélnem, mivel az egy olyan vevőfej (mert, hogy ez a szar veszi valójában a jeleket, bármik is legyenek azok), amibe már bele van építve egy mini msw. Viszont az így kapott 4 kábel jele már nem osztható tovább, következésképp erre az LNB-re csak 4 TV+receivert lehet rákötni, többet egy centivel sem. Kell tehát nekem egy olyan LNB, amibe nincs beépítve külön elosztó, hanem a maguk nyers formájában pakolja bele a jeleket a 4 kábelbe, amiket aztán rá tudok kötni a msw-re. És ha ez mind megvan, akkor már csak arra kell egyesével rájönni, hogy melyik szobához melyik kábelvég tartozik a padláson fityegő 24 kábelvég közül. Ennek a megfejtéséhez senki ne képzeljen valami bonyolult csúcstechnológiás feketelyukat. Én a padláson állok, Heidi pedig lent a szobában nézi, hogy megjelenik-e valamilyen adás a TV-ben, ahogy én cserélgetem a kábeleket, köztünk pedig a mobiltelefon rezgései: „Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? Nem. Ez az? ... Igeeeeeeeen. OK. Első kipipálva...” A házban 20 TV-csatlakozó, a padláson 24 kábelvég. Senki ne fáradjon, az 290 variációs lehetőség...ha időnként szerencséd van, akkor csak 256....nem gond, pár nap alatt megvagy vele...
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen igazából még csak a nagykerben jártunk, ahol végülis hozzájutottam az elméleti tudáshoz és a szükséges eszközökhöz is: 2 db LNB, hogy 2 műholdra is rá tudjak állni, ha arról van szó (már eltelt azóta vagy fél év, de erről még mindig nincs szó); 2 multiswitsch, mert így olcsóbb, mintha egy bazi nagyot vennék (fyi: konnektorba dugósak); 8 kábelelosztó egység, hogy a 2 LNB-ből kijövő 4-4 kábelt mind meg tudjam osztani és így az eredetileg egy kábelen érkező jel mégis bejusson mindkét msw-be és így az összes tévén majd mindkét műhold összes csatornáját nézni lehessen (remélem senki nem vesztette még el a fonalat), 84 db kis kábelvégre csavarható csatalkozó és 100 méter kábel (ebből azért sejthető, hogy lesz egy kis szerelgetés...)
Ám mindez ekkor még mind csak elmélet volt. Elmélet és valóság között azonban sokszor egy átugorhatatlan szakadék tátong. Elméletben például meg tudom mászni a Mount Everestet, hiszen tudom, hogy a gleccser végén balra, különben a Lhotse-ra jutok. Elméletben festeni is nagyon szépen tudok: ahol egyenes a vonal ott csak húzom a kezem, ahol meg görbe ott kanyarodok, a sötétet feketével festem, ha pedig valakinek a haját rajzolom, akkor vékony ecsettel, de baszott sokat húzok egymás mellé...ennyi, nem bonyolult.
Hazaérkezésünk után tehát jöhet a nagy móka: összerakni az egészet:
- a tetőn az antennáról leműtöm az LNB-t és felteszem az újat, de úgy, hogy közben nehogy elmozduljon, mert az már be van állítva a műholdra...ha ezt elkúrom, az egy újabb hosszú tanulási folyamat kezdete.
- ezután a 4 kábelt becsavarom az LNB-be, a másik végüket pedig a msw megfelelő csatlakozójába (ehhez óriási segítséget nyújtanak a kis feliratok)
- a szobákban és mindenütt az összes falban lévő TV-csatlakozót (az kinézetre nagyon kicsit olyan, mint egy konnektor, csak nem az) ki kell szerelni, mert azok nem tudják a digitális jelet továbbítani
- majd jöhet az összedugdosós móka
- és ha mindez megvan, akkor készen is vagy. Elvileg.
Érdekességképpen hintém csak itt el, hogy melyek azok az esetek, amelyek nem voltak összehangban az előzetesen felállított elmélettel:
- az egyik szobából induló kábelnek egyszerűen nincs túlsó vége. Régen volt és lehetett is ott tévézni. Most nincs. Kipróbáltam mindent, de nincs.
- az egyik szobában másnapra eltűnt az adás. Az ok egy emelettel feljebb keresendő, ahol egy toldás van a kábelben. De erre sem 2 perc alatt jössz rá...
- ha rádugom a receiverre a TV-kábelt az áramtalanítja a készüléket. Állítólag valami csatalkozási hiba okozhatja, de szerintem valami visszajáró szellemzerge lehet a dologban
- bezöldül a kép. Kicseréled a TV-t akkor is zöld. Kicseréled a receivert, akkor már jó. Majd egy másik szobában kipróbálod a rossznak hitt receivert, de ott tökéletes. A hiba állítólag az összekötő kábelben keresendő, ami néha szar lehet...
- és néha még ezek kombinációja is előfordul.
Egy modern történetet azonban illik happy enddel zárni, én pedig nem akarok korszerűtlennek tűnni. Ma az összes hotelszobában (kivéve a miénket és az egyágyas szobát ahol a munkstársunk szokott lakni) van TV-adás, mégpedig annyi csatorna, hogy olyan 150 körül abbahagytam a számolásukat. Ennek az egész folyamatnak olyan szakértője lettem mára, hogy egy laikusnak úgy el tudom magyarázni az egészet, hogy egy szót se értsen belőle. És ha nagyon muszáj lenne, akkor ezt mind újra meg tudnám csinálni máshol is....de az is biztos, hogy ezt soha nem akarom.
Ui.: Ezúton szeretném kifejezni legmélyebb hálámat minden kedves barátom (Guri, BP és Donald) felé, akik eme digitális TV-odüsszea során segítségemre voltak. Habár feljebb ironikusan szóltam róluk, valójában minden segítség sokat számított, hiszen egy újszülöttnek az is ér valamit ha megtanítják neki, hogy „kasza”.
