2013. január 22., kedd

Egy kis nyugi

Szombaton elmentek a 4 hét teltházas menet utolsó vendégei, és új vendégekre csak hétfőn számítottunk. Mesébe illő érzés volt, hogy vasárnap és hétfőn nem kellett reggeliztetni, hogy szombat és vasárnap főzni se kelettl, és hogy a teendőinket úgy oszthattuk be, ahogy tetszik, a lényeg, hogy elkészüljünk a tervezett dolgokkal, de nincs semmi időponthoz kötve.

A 4. heti teltházas hétben két nagy társaság volt a házban, az egyik egy kedves, 5 családból álló magyar csoport volt, a másik egy részben erdélyi magyar, részben szeged környéki kis faluból való csoport volt. Az utóbbi kicsit furcsa volt, a saját ital behozatala természetesen állanódan porondon volt, hiába kértük, hogy ezt ne csinálják, valahogy nem ment át az üzenet...a szelektív hulladékgyűjtés is nehéznek bizonyult, sebaj, kiválogattuk mi...viszont az egyik srác elhagyta a sípályán a szobakulcsát, ami csak azért gond, mert ezek speckó kulcsok sorszámmal meg egyedi gyártással, hogy ne lehessen bárhol lemásoltatni őket. Nyilván, mivel a szobák kulcsai nyitják a ház ajtaját, sítárolót is, így nem mindegy, hogy egy itt megszálló vendég elviszi e lemásoltatni a kulcsot, és pár hét múlva visszatér e kipakolni a házat vagy sem. Na szóval a kulcs elhagyása után hívtuk Gerhardot, hogy mennyi is az annyi, és kiderült, hogy a kulcs + a tartó + a szállítás kb. 68 euro lesz...nyilván nem voltak boldogok a hírtől, és mikor már fizetniük kellett volna, nagyon zsizsegtek itt a hallban, nézték a laptopokat, szóval sejtettem, hogy valamit nagyon szerveznek. Egyszer csak odahívott a csoport vezetője, hogy hát van egy kis gond, mert ők rákerestek egy kulcsos honlapjára, és Romániában pl. ezt 10 euroért megcsinálnák, és nincs olyan, hogy egyedi gyártású kulcs, bármilyen kulcsot bárhol le lehet másoltatni....egy kb. 20 perces civakodás után, amikor is igyekeztem jelezni, hogy én is tudnék olcsóbb kulcsost Magyarországon, Kínában meg még olcsóbbat, illetve, hogy ne hasonlítsuk már össze a román és az osztrák árakat, végül sikerült meggyőzni őket, vagyis inkább egyértelművé tenni, hogy el fogjuk küldeni a számlát utólag, nem ezen kívánunk nyerészkedni, de azt ők se gondolhatják, hogy mi fogjuk kifizetni azt, hogy valaki nem volt képes vigyázni egy kulcsra. Az emberek furák, ez ismét beigazolódott.

Szóval a vendégek távozása után szombaton Jürgennel nagy antennaszerelésbe kezdtünk, mert most épp az internetet próbáljuk (vagyis inkább Jürgen) beizzítani műholdon keresztül, Dóri rendezte a szobákat hétfőre, viszont este mindneki kimenős volt, nyugiban megvacsiztunk együtt, és lementünk a bárba GH-zni. Igazán remek volt kicsit lazulni megint. A vasárnap is nyugisan indult, aztán a nap nagyrészét gép előtt töltöttük, de jó volt, hogy utol tudtuk érni magunkat több területen, és az étkezések ismét kényelmesen teltek, apró örömök az életben.

Hétfőn érkezett két amerikai család és egy magyar házaspár, holnap érkezik Jürgen volt főnöke, és szombattól újra majdnem tele a ház, szóval most ez a pár napunk van rá, hogy kicsit többet pihenjünk, illetve, hogy felkészüljünk az újabb nagyobb menetre. 20 kg csirkemell már a konyhában vár, hogy szétporciózzam, csütörtökön megyünk nagybevásárolni, ott van még az anetenna projekt Jürgennek és a könyvelés leadása. Szóval unatkozás nincsen, de az, hogy csak tizennéhány ember van a házban már-már szórakozásnak és kikapcsolódásnak tűnik :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése